Tavaly mintegy 25 ezer nem EU-s országból származó külföldi kért munkavállalási engedélyt Magyarországon. A migrációnak ez a része a magyar gazdaságot erősíti, bár a szónoklatok alapján nem is lehetnének az országban. Két szakértővel beszéltük át, mit kell tudni az Európát négy éve elért migrációs nyomásról, a menekültek európai eloszlásáról és a gazdasági bevándorlók hazai lehetőségeiről.
Átgondolatlan lépés az EU-s menekültügyi alapok jó részének megszüntetése, amely a menekülteket önkéntelenül is átüldözné más EU-s tagállamokba.
Az elismert menekültekkel, azaz védelmet kapó emberekkel foglalkozó civil szervezet szerint most már ott tartunk, hogy nemcsak a menekülteket, de már egymást is támadjuk, új törésvonalak keletkeztek a társadalom belül. Ezért pedig a kormány kommunikációs kampánya a felelős. Orbán Viktor megszólalása finoman szólva sem segített.
Az utóbbi öt évben drámaian átalakult Európa bevándorlási térképe, miközben Magyarországon egyszerűen nincs migrációs stratégia, csak tovább élő sztereotípiák. Kováts András szociálpolitikus, kisebbségkutató, a Menedék Egyesület igazgatója könnyűvé tenné a bejutást Magyarországra, de a letelepedés lehetőségét már a bevándorlók magatartásától tenné függővé.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint egyértelmű és leegyszerűsítő üzenetek kellenek ahhoz, hogy a migrációs mozgásokat befolyásolni tudják. Magyarország pedig klassz hely, ezért megértik, ha valaki ide akar jönni.
A menekültsegítő civil szervezetek szerint a kormány a magyarországi menekültek ellehetetlenítésére játszik a jogszabályi háttér újraszabályozásával, amely bátran mondható szigorításnak. A menekültek, akik megkapják a védelmet Magyarországról, a jövőben csak egy hónapra kaphatnak szállást, aztán hajléktalanná válnak. Így kell boldogulniuk, ha be akarnak illeszkedni.
